Ki a tenyésztő?

Talán egyértelműnek tűnik mit jelent az, hogy valaki állat tenyésztő, mára -sajnos- még sem teljesen az.  A tenyésztő munkája nem abból áll, hogy összerak egy kant és egy szukát, aztán eladja a kölyköket. Az állattenyésztés célja a fajta minőségének és a vérvonalnak a javítása, megőrzése,a fajta standardnek megfelelő, egészséges, jó idegrendrendszerű állatok "létrehozása". A gondos tenyésztő számos orvosi vizsgálatnak veti alá a tenyészteni szándékozott szülőket, amikből kiderül, hogy egészségesek e, nem hordoznak rejtett betegségeket. Ebből következik, hogy az általa tenyésztett állatok mentesek a fajtára jellemző és egyéb betegségektől is, amit -fajtaspecifikus- szűrési eredményekkel bizonyítani is tud. Küllemre kizárólag a fajta leírásnak maximálisan megfelelő egyedeket pároztatja. Az állatok minőségét kiállítások eredményei igazolják, minden esetben rendelkeznek tenyészszemlével, a munkakutya fajták munkavizsgával. Terelő kutyáknak jó, ha van ösztönpróbájuk, vadászkutyáknak apportkészséget igazoló és lövésfélő vizsgájuk. A tenyésztő tagja a MEOE-nek (Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete) és az adott fajtához tartozó fajtagondozó szervezetnek/klubnak, hivatalosan bejegyzett kennelt üzemeltet. Nem ritkán a menhelyeket vagy az általa tenyésztett fajta fajtamentőit is támogatja. Nem pároztat két évnél fiatalabb illetve 6-7 évnél idősebb kutyákat. A tenyésztésből kiöregedett állatoktól nem válik meg, azok továbbra is a családban élnek, többnyire ivartalanítva. Csupán néhány állatot illetve szukát tart, ritkán fedeztet ugyanazzal a párossal. Nem fedezteti a szukákat minden tüzeléskor, két ellés között hagyja őket pihenni legalább egy tüzelés idejére, tekintettel van az állataira, nem szipolyozza ki őket. Állataival jó kapcsolata van, azok szemmel láthatóan egészségesek, ápoltak, jó kedélyűek, gazdájuknak örülnek. Környezetük tiszta, rendezett. Mind a felnőtteket, mind a kölyköket minőségi táppal eteti. Egy igazán komoly tenyésztő nem a már eladó sorba került állatokat hirdeti, hanem előjegyzést vesz föl, nem ritka, hogy a tervezett párosítás csak kellő számú gazdijelölt megléte esetén történik meg. 8 hetesnél fiatalabb kutyát semmilyen esetben nem ad el, a kölykök oltási programját megkezdi, féregtelíti, chipezteti őket. Egy gondos tenyésztőnél külső élősködők nem fordulnak elő. Szocializációjukat megkezdi, hozzászoktatja őket különböző zajokhoz, fésüléshez, kézbevételhez, pórázhoz. Elővigyázatos a betegségeket illetően, ezért a látogatóknak a cipőt le kell venni, kezet kell mosni mielőtt a kölyköket kézbe veszik, szabadban tartott állatoknál valószínűleg nem léphetsz be a számukra elkerített területre. A tenyésztő jól ismeri az adott fajtát, a fajta esetleges hátrányos tulajdonságait és a jellemző egészségügyi problémákat, ezekről teljes felvilágosítást ad a vevőnek, őszintén elmond minden, nem akarja minden áron rátukmálni a kölyköt. Minden elővigyázatosság ellenére megtörténhet, hogy egy alomban "hibás" egyed (-ek) születik, ez lehet pl színhiba, foghiba, bármi, ami miatt továbbtenyésztésre nem alkalmas az állat, de az egészségére nem lehet hatással, a tenyésztő ezt is őszintén elmondja. Általában ezeket a kölyköket olcsóbban adják, ivartalanítási kötelezettséggel vagy már ivartalanítva, kizárólag hobbi vagy sport célra. Családi kedvencnek, társnak az ilyen állat remekül megfelel, csupán tenyészteni nem szabad. A szülőket személyesen is meg lehet nézni, ha a kan nem sajátja a tenyésztőnek, akkor képet tud mutatni róla. Állatot csak ellenőrzött helyre/gazdához ad adás-vételi szerződéssel. Ha garanciát is vállal, akkor biztos lehetsz benne, hogy egy igazán lelkiismeretes tenyésztővel van dolgod (garancia nem arra vonatkozik, hogy ha megunod visszaviheted, hanem az állat egészségügyi állapotára!). Az eladás előtt kérdéseket tesz fel, érdekli hova, milyen körülmények közé kerül a kis állat, ki és hogyan fogja gondozni. Tanácsokkal látja el az újdonsült gazdit a szobatisztassággal, szocializációval, neveléssel, kiképzéssel, etetéssel kapcsolatban, tud állatorvost, kozmetikust, iskolát ajánlani. Minden esetben törzskönyvvel, oltási könyvvel adja a kicsiket. Elmondja mivel etette eddig, van olyan tenyésztő, aki kölyök csomagot is ad, ez álatlában egy hétre elegendő tápot tartalmaz. Nem ritkán egy rongyot, törölközőt, párnát is kapsz a kis állat mellé, amin rajta vannak a számára ismerős szagok, így megkönnyíti az idegen környezethez való hozzászokást. Az eladás után a tenyésztő nem válik köddé, sőt megadja az elérhetőségeit, bármikor bármilyen problémával fordulhat hozzá a tőle vásárolt kölyök gazdája, sőt a kölykökről érdeklődik a továbbiakban is, sorsukat figyelemmel kíséri. Tenyésztésre kizárólag bejegyzett, ellenőrzött tenyésztőnek ad el állatot, laikusoknak véletlenül sem.

A leírtakból kiderül, hogy nem kevés pénzbe kerül a tenyésztőnek míg a kölykök eladható korúak lesznek, a szülők szűrései, kiállítások, vizsgák, szemlék, minőségi táplálás, a szuka orvosi felügyelete, a kölykök etetése, oltásai, törzsköny kiállítatása. Ebből következik, hogy egy jó minőségű, ellenőrzött szülőktől, körülmények közül származó kölyök nem olcsó mulatság. Az árukat nem a tenyésztő kapzsisága, hanem ezek a felmerülő költségek határozzák meg, de hidd el lényegesen olcsóbb egyszer kifizetni a magasabb vételárat, mint folytosan állatorvoshoz rohangálni, kezeltetni, gyógyszerezni, esetleg műttetni egy kétes származású kis állatkát és nem mellékesen nézni közben a szenvedését.

Mit jelent az, hogy szaporító?

A különbség tenyésztő és szaporító között lényegében annyi, hogy a szaporító pénzszerzés miatt szaporítja (és nem tenyészti!!) az állatokat. Ebből viszont egyenesen következik sok negatív dolog. Szaporító és szaporító között is lehet különbség, de abban biztos lehetsz, hogy egyiktől sem kapsz olyan minőségű, egészséges állatot, mint egy felelős tenyésztőtől. Szaporító lehet az is, aki a panel lakásban tart 2-3 -többnyire kis termetű, "divatos" kutyát és -valószínűleg- minden tüzeléskor párosítja is őket. Ez esetben nem feltételnül élnek rossz körülmények között az állatok, valószínűleg még szeretik is őket, de a gazda laikus, nem rendelkezik a tenyésztéshez szükséges ismeretekkel, nem viszi szűrésekre, tenyészszemlére a szülőket. Ennek következtében semmiféle garancia nincs arra, hogy a megszületett utódok egészségesek, nem hordozzák a fajtára jellemző vagy más, sok esetben rejtett, csak felnőttkorban kiderülő betegségeket. Ha az ilyen szülőktől született kölyköket még tovább szaporítja majdani gazdájuk kivédhetetlenül a minőség rovására megy, mind külső jegyekben, mind egészségügyi állapotban. És mivel sajnos rengeteg ilyen van, ez automatikusan a fajta leromlását, elkorcsosulását eredményezi. Az annyira divatos mini verziók is a lelkiismeretlen szaporítók elsatnyult "termékei", nem létezik mini yorki vagy mini csivava, csak a satnya, alulfejlett kölyköket is el "kell" adni valahogy, így ráragasztották a mini jelzőt, amitől rögtön eladhatóvá, sőt drágábban eladhatóvá váltak. Sokan nem tudják, hogy ezek az állatok sok esetben súlyos egészségügyi gondokkal küzdenek, aminek vonzataként tetemes állatorvosi számlára tehet szert a gyanútlan gazdi, illetve nem ritkán teljesen életképtelenek, néhány hónapot, esetleg évet élnek csupán, vagy megvakulnak, stb. Nem állítom, hogy a mini ebek közt nincsenek viszonylag jobban sikerült példányok, de ez a ritkábbik eset, és a méret kialakulását mindenképpen egy negatív mutáció okozza. A másik véglet a szaporítók között "kis állat gyártó gyárak", ahol gyakorlatilag futószalagon születnek a -nagyon jó eséllyel beteg, alulfejlett, kevésbé életképes- kicsinyek. Nem egy, nem két olyan telepet számoltak már föl állatvédők és a rendőrség, ahol több száz ebet tartotta a tulajdonosuk, mondanom sem kell: embertelen körülmények között. Ezek a kutyák, macskák nagyon gyakran apró ketrecekben élik le az egész életüket, a saját ürülékükben fekszenek, nem ritka az sem, hogy a ketrecekből sosem jutnak ki, friss levegőt, napfény sosem látnak. Enni a legolcsóbb tápot vagy moslékot, maradékot kapnak, szinte minden esetben csontsoványak, betegek, tele vannak fertőzésekkel, orvosi ellátást sosem kapnak, hiszen "fogyóeszközök". Kérdéses ilyen körülmények között születhet e egyáltalán egészséges állat??  Amit leírtam az egy szélsőséges példa, de nem annyira  ritka, és mint a fentiekből kiderül csupán a haszonszerzés miatt tartja az állatait, így ez az első számú szempont és nem az életkörülmények vagy a minőség. Még ha nem is ennyire durva körülmények közt tartják az állataikat megfelelő gondoskodást nem kapnak, hiszen az pénzbe kerül, így kevesebb lenne a haszon. Az ilyen kutyák vásárlásával a lelketlen, kímétlen, gyakran kegyetlen szaporítást támogatja a leendő gazdi. Amíg vannak emberek, akik szaporítótól vásárolnak addig lesznek szaporítók, általuk pedig kizsákmányolt -nyugodtan mondhatjuk- megkínzott állatok is. Ne támogasd az állatkínzást! A szaporító a körülményeket igyekszik eltitkolni a nyilvánosság, a vevő elöl, de azért vannak jelek, amiket figyelmbe véve laikusként is ráismerhetsz egy szaporítóra.

Intő jelek:

-az állatok -akár a szülők, akár a kölykök- szemmel láthatóan nem egészségesek, de legalábis kérdéses az állapotuk. Bundájuk csapzott, fénytelen, szemük zavaros, orruk száraz, nem szívesen mozognak, kedvetlenek, levertek. Az embertől félnek, elhúzódnak vagy agresszívak. Ne dőlj be az olyan dumának, hogy "nincs hozzá szokva a tömeghez" -pl vásárokban (egy tenyésztő amúgy sem árul ilyen helyeken), a testileg-lelkileg egészséges kutya idegen környezetben is nyitott, érdeklődő.

- a szülőket nem lehet személyesen megnézni (ennek minden esetben oka van!). Túl fiatalok vagy idősek a tenyésztéshez.

- a kölyköket gyanúsan olcsón -akciósan- kínálja

- törzskönyvük nincs, vagy ha van is piros pecsét jelzi benne, hogy a szülők ugyan fajtatiszták, de nem rendelkeznek a megfelelő minősítéssel, ergo nem biztos, hogy tenyésztésre alkalmasak

-az állatok félnek a "gazdájuktól", de legalábbis nem örülnek, ha látják

- a kutyák koszosak, büdösek, bolhásak, ápolatlanok

- a kölyköket engedi mindenkinek megsimogathatni, kézbe venni

- a fajta különböző tulajdonságairól nem vagy csak zavaros, kusza felvilágosítást tud adni, láthatóan nincs tisztába velük

- az állatokról csak jót mond, szerinte egyszerűen tökéletesek, a vásárlásra bármi áron megpróbál rábeszélni, még az árból is enged, csak vidd

- elérhetőséget nem kapsz, valószínűleg kifejezett kérésre sem

- a kölyköknek nincs oltási könyvük vagy az oltásaik hiányosak (egy 8 hetes kölyöknek min. két oltással és többszöri féreghajtással kell rendelkezniük). Ne hidd el, ha azt mondja, hogy otthon felejtett, esetleg postán elküldi, mert sosem fogod megkapni!

- nem érdekli, nem kérdezi milyen helyre kerül az állat

- tanácsokat nem vagy csak felületesen ad, ha belekérdezel konkrét dolgokba valószínűleg hebegő-habogó válaszokat kapsz (a határozott fellépésnek se dőlj be, van, aki nagyon jól elő tudják adni magát)

- esetleg tenyésztésre is kiválóan alkalmasnak tartja és ajánlgatja a kicsiket, akár több kölyök vásárlására is megpróbál rávenni

-nem egy, hanem több fajtát kínál eladásra, jellemzően a divatos fajtákból

Ezek a jelek önmagukban is gyanúra adnak okot, de ha többet is tapasztalsz közülük vagy bármi mást, ami logikusan nem fér össze a gondos tenyésztői munkával, az állatok jólétével, akkor biztos lehetsz benne, hogy szaporítóba botlottál. Azon kívül, hogy nem vásárolsz tőle megteheted -és ha jó érzésú ember vagy megteszed- hogy jelzed a helyi állatvédőknek, akik fellépnek ellene.